Kicsodák állítanak csúcskeresztet?

A Csobánka felett magasló, látványos, Oszoly-csúcsra 2010-ben egy hozzávetőlegesen ötvenfős csoport a Római Katolikus Egyház képviselőjének a közreműködésével kettőskeresztet állított, ami ellen nem sokkal később aláírásgyűjtést indított a faluban egy helyi civil szervezet. Ennek során a lakosság negyede kijelentette, nem kíván semmilyen műtárgyat látni a falu hegyén. A petíciót mind az önkormányzat, mind az illetékes természetvédelmi hivatalnak eljuttatták, a kereszt azonban ennek ellenére mindmáig ott áll.

A keresztállítók büszkeségének jóvoltából a Romantikus Erőszak- és Egészséges Fejbőr-számokkal aláfestett 11 perces, fotókból összeállított videót tekinthetünk meg a youtube-on, amelynek felkonferálásából, hogy „A gonoszok elpusztítják, a Joók újraállítják!”

A „Joók” a Pilisi Lélekigazítók nevű, Joó Katalin vezette csoport, amelyhez az akkoriban évi pár százezer forintos forgalmú, a keresztállítás idején még Csobánkán bejegyzett, de azóta a Tapolca melletti Gyulakeszire költözött Pilisi Szent Margit Alapítvány kapcsolódik. „Katalin tanításait” a https://jooszellem.hu/ olvashatjátok, de 10.000.- forintos áron könyv formájában is a tiétek lehetnek. Ilyen bölcsességeket olvashattok a lélekjavítók honlapján, a Nimród név megfejtése

"Nemző Isten Magjának Révült OsztóDása"- 

után:

„A Földön csak az IGAZi növény/élet, a tiszta genetikájú nemes – NEMes, aminek van NEM-E és NEM-MÁS, - mint igazi fajtatiszta, csak az maradhat. A gyomot kitépik.”

Ezt a gondolatvilágot a Római Katolikus Egyház részéről Hofher József jezsuita szerzetespap legitimálta, aki a kereszt felállításakor felszentelte a keresztet. Az állításkor alapos munkát végeztek: a kereszthez alapot ástak, amelyet betonnal feltöltöttek, hogy biztosítsák a kb. 6 méter magasságú kereszt stabilitást:

Egy a csobánkaiak Facebook-csoportjában összefoglalt, a Közép Duna-völgyi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel folytatott levelezés szerint a természetvédelmi hatóság 2010-ben felügyeleti ellenőrzési eljárást végzett és megállapította, hogy a szervezők nem rendelkeztek hatósági engedéllyel ahhoz, hogy természetvédelmi területen építményt emeljenek, és az építési hatósághoz való kötelező bejelentést is elmulasztották. A ledöntött keresztet a szervezők viszont 2010 őszén újra felállították, majd ezt követően engedélyt is kértek rá, a helyi civil szervezet viszont azt kérte a hatóságtól, ne legalizálják utólag a keresztállítást és állíttassák vissza az eredeti állapotot. Ami nem történt meg.

A keresztet 10 év alatt azért megrágta az idő vasfoga. A keresztállítók 2021-ben lebontották, megjavították és visszahelyezték a műtárgyat, és ekkor ismét felszínre tört a felháborodás a háromezer lakosú pilisi faluban, amelynek során ismét felvetődött, hogy egyáltalán hogyan kerülhetett egy ekkora kereszt a természetvédelmi területre. Két helyi önkormányzati képviselő a keresztállítóktól szerette volna megtudni az igazságot, akik telefonon közölték velük, az elhelyezéskor rendelkeztek minden engedéllyel (ez ellentétes a természetvédelmi hatóság vizsgálatának az eredményével), az akkori polgármester és a képviselő-testület nem ellenezte a dolgot, nem sért semmilyen természetvédelmi előírást (vajon mi történne, ha én ott felállítanék valami szép hatméteres művészi installációt...?), egyébként pedig 2012-ben a Magyar Államnak ajándékozták a keresztet, de a karbantartása az ő feladatuk maradt. 

A csobánkai önkormányzat gyorsan kivonta magát a vitából és közleményben tájékoztatta a lakosságot, hogy nekik nincs közük semmihez, mert a terület a Magyar Állam tulajdona, ezért a Nemzeti Földügyi Központ és a Pilisi Parkerdő Zrt. illetékes, egy 2014. évi építéshatósági végzés szerint a kereszt alacsonyabb 6 méternél, így nem kell bejelenteni, Csobánka önkormányzata nem vállalt szerepet a keresztállításban és nem tud beavatkozni a keresztállítók és a terület tulajdonosa közötti megállapodásba. 

Ezzel párhuzamosan egy lelkes polgár a kimittud.hu segítségével közadatigénylést nyújtott be a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, amely közölte vele, hogy a csobánkai jegyzőtől nem kapott választ, az Országos Építésügyi Nyilvántartásban nem szerepel adat, így ő nem tud felvilágosítással szolgálni. 

A kereszt azóta is ott tornyosul a csobánkaiak feje felett. A cikk elején idézett "tanítás" alapján a tiltakozók a keresztállítók szerint minden bizonnyal úgyis csak a "kitépendő gaz" kategóriájába tartoznak.