A Magyar Ateista Társaság ENSZ emberi jogi jelentése

Forrás: Mayer Miklós youtube csatornája

Az állam és az egyház

Az ENSZ az "Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat" keretében minden tagállamban ötévente felülvizsgálja az emberi jogok helyzetét. Ebben a folyamatban a civil szervezetek is tehetnek észrevételeket, a Magyar Ateista Társaság pedig élt is a Humanists Internationaltől kapott lehetőséggel és segítséggel, amit ezúton is köszönünk. Mivel a terjedelem korlátozott, persze csak a legjelentősebb problémákat jelezhettük.

Magyarország

A Magyar Ateista Társaság írásos beadványa az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálatához
(UPR)

Az UPR Munkacsoport 39. ülésszaka, 2021. október-november


Magyar Ateista Társaság

A Magyar Ateista Társaság[1] platformot nyújt ateisták számára, és az egyetemes emberi jogokat, a szekuláris etikát, a szólásszabadságot és a racionális gondolkodást népszerűsíti. A Társaságot 2018-ban alapították, és ez az szervezet az egyetlen Magyarországon, amely szekuláris értékrendet népszerűsít.

A vallási és világnézeti szabadság helyzete Magyarországon

Magyarország 1895 óta biztosítja a valláshoz és a vallástól való szabadságot, az egyenlőséget is beleértve.[2] A vallási és világnézeti szabadságot ma Magyarország Alaptörvényének VII. cikke[3] szavatolja, és a 2003. évi CXXV. törvény[4] tiltja a vallás szerinti hátrányos megkülönböztetést.

A valóságban azonban a kormány intézkedéseiben szisztematikusan előnyben részesíti a konzervatív keresztény és egyéb vallásalapú világnézeteket a szekuláris nézetekkel szemben, ellentétben a magyar polgárok világnézeti sokszínűségével.[5]

Bírálatunk a következő pontokban foglalható össze:

1. A jogszabályalkotás gyakran vallásalapú (esetenként kreacionista) és diszkriminatív.

2. Az állami feladatok egyházakhoz való kiszervezése és a finanszírozásbeli egyenlőtlenségek az embereket arra késztetik, hogy az egyházakon keresztül biztosított közfinanszírozott szolgáltatásokat vegyenek igénybe, még ha ez a világnézetükkel ellentétben is áll.

3. Kormányzati politikusok és a média rendszeresen elnyomják a véleménynyilvánítás szabadságát és rágalmazzák azokat a polgárokat, akik nem követik az általuk népszerűsített vallásalapú életmódot.

 

1. Az Alaptörvény keresztény kulturális identitást erőszakol az országra és korlátozza a szabadságjogokat

A 2011-ben bevezetett új „Alaptörvény” preambuluma a nemzeti identitásnak a (katolikus és protestáns) kereszténységgel való összemosását vezeti be a törvényhozásba. A VII. cikk (4) bekezdése arra kötelezi az Államot, hogy az egyházakkal együttműködjön és előjogokat biztosítson nekik, továbbá az R cikk (4) bekezdése kinyilvánítja, „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Az Alaptörvény 2020 decemberében megszavazott 9. módosítása[6] tovább korlátozza a kiskorúak és szüleik személyes és vallási szabadságát azzal, hogy „biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” A módosítás a „család” fogalmát a házasságot kötött párokra és a szülő-gyermek-kapcsolatokra korlátozza, és attól vált hírhedtté, hogy kinyilatkoztatja, „az anya nő, az apa férfi” és a gyerekeknek joga van a „születési nemének megfelelő önazonossághoz”. Az indoklás a „Teremtés Rendjének” „folyamatos fenyegetettségét” nevezi meg a módosítás indokának.

1. számú ajánlás: A vallásszabadság nem jogosít fel a saját vallási nézetek másokra való erőltetésre, és nem használható mások alapvető jogainak aláásására. Az Állam köteles védeni a vallási semlegességet a törvényalkotás során.

 

2. Személyes szabadságjogok és szociális biztonság

A kormány a nem kreacionista fogalmát hirdeti és a „hagyományos” nemi szerepeket örökkévalónak állítja be. Összemossa a heteroszexuális házasságot a keresztény értékekkel, és a nem házas személyeket (köztük az azonos nemű párokat) nem-kereszténynek tekinti és hátrányosan megkülönbözteti, különösen, ha gyermektelenek. Lakóingatlan vásárlásához csak házas, magukat gyermekek vállalására kötelező párok kaphatnak támogatást, míg szociális lakhatás alig van, és a kiskorút nem nevelő háztartásokban élő személyek gyakran nem jutnak hozzá.

A kormány megtagadta az Isztambuli Egyezmény ratifikálását arra hivatkozva, hogy „destruktív genderideológiákat” és „illegális migrációt” segít elő. Magyarország ritkán biztosít menedékjogot, és a menekültügyi eljárás során a keresztények külön elbánásban részesülnek.[7]

2. számú ajánlás: A szociális biztonsághoz (beleértve a lakhatáshoz) való hozzáférés nem függhet sem az egyén vallásától vagy világnézetétől, sem a családi vagy egyéb állapotától, sem attól, hogy személyes helyzete ellentétben áll-e az Állam nemmel vagy családdal kapcsolatos nézeteivel.

A Magyar Állam a „hagyományos család” népszerűsítése és a gyerekszülés ösztönzése révén pronatalista családtervezési politikát folytat. Támogatásban részesülnek azok kórházak, amelyek megtagadják a művi vetélés elvégzését.[8]

Míg a terhesség és a szülés alatti egészségügyi szolgáltatások térítésmentesek, az egészségbiztosítás nem fedezi a fogamzásgátlás költségeit. Sürgősségi fogamzásgátlás csak receptre kapható, ami késedelmet okoz és ezáltal a gyógyszer hatékonyságát csökkenti. A művi meddővé tételhez csak 40 év fölötti vagy legalább 3 gyermekkel rendelkező személyek férhetnek hozzá. A nem házas nők ki vannak zárva az állami finanszírozású asszisztált reprodukciós eljárásokból.

Bár a művi terhességmegszakítás 1953. óta legális, nehéz hozzájutni. Abortuszra csak két, a kérvényezőt az abortuszról lebeszélni köteles állami tisztviselővel való tanácsadó beszélgetés után van lehetőség.[9] 2012. óta a gyógyszeres abortusz nem hozzáférhető, emiatt a terhességmegszakításhoz folyamodó nőknek egy ennél invazívabb műtéti kezelésnek kell alávetniük magukat. Ezen túlmenően az 2011-es új alaptörvénybe bevezették a magzat védelmét a fogantatástól, ami aggodalomra ad okot az abortusz jövőbeli kriminalizálását illetően.

3. számú ajánlás: Sem az, hogy egy személy házas-e vagy van-e gyereke, sem a kora vagy az anyagi helyzete nem játszhat szerepet a fogamzásgátláshoz, az abortuszhoz, a művi meddővé tételhez, az asszisztált reprodukcióhoz vagy bármilyen más egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférésben. A sürgősségi fogamzásgátláshoz és az abortuszhoz való hozzáférést a nemzetközi legjobb orvostudományi gyakorlatnak megfelelően kell szabályozni (ami magába foglalja a sürgősségi fogamzásgátlás vény nélküli, valamint a kórházon kívüli gyógyszeres abortusz biztosítását). A kötelező tanácsadást el kell törölni vagy legalább a tudományosan helytálló információkra korlátozni, és a terhes személyek önrendelkezéséhez és testi autonómiához való jogát meg kell védeni.

Egy a közelmúltban elfogadott jogszabály szerint[10] csak a házas párok jogosultak örökbefogadásra jelentkezni. Kivételes esetekben a miniszter engedélyezhet egy nem házas személy általi örökbefogadást. Ez a gyakorlatban minden nem házas személyt (beleértve mind az egyedülállókat, mind a nem-cisz-heteró párokat, akik eddig egyedülállóként jelentkeztek) kizár az örökbefogadásból. Nagyobb, fogyatékkal élő és roma gyermekek eddig gyakran csak nem házas örökbefogadót találtak, így ez a szabályozás éppen a leggyengébb helyzetben lévő gyermekeket akadályozza meg abban, hogy családot találjanak.

4. számú ajánlás: A családi állapot (és a szexuális irányultság) önmagában nem tudományosan megalapozott kritérium annak eldöntésére, hogy egy személy alkalmas-e örökbefogadó szülőnek, és nem szabad ilyen kritériumként alkalmazni.

Egy 2020-as jogszabály rendelkezése szerint a születéskor „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján” kijelölt nem nem változtatható meg.[11]A személyi adatokban szereplő nem megváltoztatására irányuló keresetek ténylegesen 2018. óta kerülnek visszautasításra.

5. számú ajánlás: A személyes adatok állami nyilvántartásának a tényeket kell tükröznie és tiszteletben kell tartania a transz- és interszexuális személyek emberi jogait és méltóságát.


3. Az „egyházak” előjogai

Miközben a 2011. évi CCVI. törvény objektív kritériumok mentén minden vallási egyesületnek lehetővé teszi a „bejegyzett egyház” előjogainak megszerzését, a nem vallási szervezetek el vannak zárva ezektől a privilégiumoktól.[12]

Az adófizetők 2001. óta jövedelemadójuk 1%-át felajánlhatják egy civil szervezetnek (beleértve az egyházak által alapított civil szervezeteket), és egy második 1%-ot egy vallási szervezetnek. 2021-ben 133 vallási szervezet jogosult erre az adófelajánlásra, míg az ateista, szekuláris és humanista szervezetek ki vannak ebből zárva. Azoknak az adófizetőnek, akik nem óhajtják adójukat egyháznak felajánlani, alternatívaként egy oktatási célú állami alap áll rendelkezésre, azonban ebből az alapból egyházak is kaphatnak támogatást.

Az egyházakra nem vonatkoznak azok az átláthatósági követelmények, amelyeknek a nem vallási civil szervezeteknek meg kell felelniük. Az egyházak számos jogcímen kapnak finanszírozást az állami költségvetésből, de mivel nem tesznek közzé éves pénzügyi beszámolót, nem világos, az egyházak milyen módon költik az állami támogatást.

6. számú ajánlás: Az adófizetőket nem szabad arra kényszeríteni, hogy a saját vallásukkal, lelkiismeretükkel ellentétes hitéleti tevékenységeket finanszírozzanak. Az egyházaknak, vallási egyesületeknek a transzparencia vonatkozásában ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelniük, mint az egyéb civil szervezeteknek.

Az egyházakkal azonos közszolgáltatásokat biztosító szekuláris szervezetek a finanszírozás tekintetében hátrányos megkülönböztetést szenvednek.

7. számú ajánlás: Az állam köteles biztosítani, hogy a közszolgáltatások egyenlő állami finanszírozásban részesüljenek függetlenül attól, hogy vallási vagy szekuláris szervezet biztosítja-e azokat.

Míg az EU és Magyarország adatvédelmi szabályai szavatolják az egyén adatai törléséhez való jogát, a Katolikus Egyház annak ellenére megtagadja ezt, hogy olyan felnőttek kérték adataik törlését, akiket gyerekkorukban kereszteltek meg és akik maguk soha nem járultak hozzá a nyilvántartásba vételükhöz.

8. számú ajánlás: Az Államnak biztosítania kell az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok érvényesítését a vallási szervezetekben is, és a vallási szervezeteknek kérésre törölniük vagy anonimizálniuk kell a személyes adatokat, a GDPR követelményeinek (beleértve a tárolt adatok helyességére vonatozó követelménynek) megfelelően.

A Katolikus Egyházon belül gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélések ügye kevés figyelmet kapott. Nem került sor intézkedésre, amikor az egyház egy tatabányai állami iskolában egy a saját fiával szemben elkövetett szexuális bántalmazás miatt elítélt férfit alkalmazott hitoktatónak, aki később tanítványai sérelmére követett el visszaéléseket. A közelmúltban egy pap által elkövetett szexuális visszaélés elszenvedője úgy döntött, a médiához fordul, miután az egyházi vezetők a 2003-ban tett első panasza óta folyamatosan kitértek előle. A rendőrök a nemzeti ünnep egész napjára bevitték őt kihallgatásra, miután azon tűnődött, hogy az aznapi körmenet alatt a nyilvánosság előtt vonja kérdőre az egyházi vezetőket.[13]

2021 márciusában Gulyás Gergely kormányszóvivő kijelentette, nem indokolt „pedofil cselekedeteket” kivizsgálni a Katolikus Egyházon belül.[14] Bár az egyház feje bejelentette, gyermekvédelmi tisztviselőt jelöl ki egyházmegyéjében és külön tantárgy lesz a gyermekvédelem a papi képzésben, erőteljesebb intézkedésekre van szükség annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor gyermekek bántalmazására.

9. számú ajánlás: Az Állam köteles kellő gondossággal megelőzni az erőszakot és ezen belül a gyerekek – beleértve a vallási közösségekhez tartozó gyerekek – és kiszolgáltatott személyek elleni szexuális abúzust. A kormánynak ki kell vizsgáltatnia és bíróság elé állíttatni azokat is, akik a Katolikus Egyházon belül felelősek a gyermekbántalmazásokért.

A vallási összejöveteleket következetesen kivonták a COVID-19 miatti gyülekezési tilalmak alól. Maga Orbán Viktor miniszterelnök vett részt egy 250 fős temetésen 2021 januárjában (amikor legfeljebb 50 ember jöhetett össze). A rendőrség megtagadta az eljárás megindítását arra hivatkozva, hogy vallási összejövetelről van szó.

10. számú ajánlás: A vallási közösségek és összejövetelek nem képezhetnek kivételt a közegészség és közbiztonság védelme érdekében hozott intézkedések alól.


4. Állami feladatok kiszervezése egyházakhoz

A jelenlegi kormány hatalomra kerülése óta az állam oktatási és szociális szolgáltatási feladatait egyre nagyobb mértékben egyházaknak szervezi ki. Az elmúlt két évtizedben idősek és fogyatékosok számára fenntartott otthonok egyházi felügyelet alá kerültek, mivel a központi költségvetésből csak az egyházaknak térítették meg az összes költséget (míg az önkormányzatoknak és a magánszolgáltatóknak kiegészítő finanszírozási forrásokat kellett találniuk).

Az egyházak toboroznak és felügyelnek nevelőszülőket,[15] és a budapesti hajléktalanszolgáltatások szervezése egy a Máltai Lovagrend szeretetszolgálata és a Menhely Alapítvány konzorciumának felügyelete alá került.

A finanszírozás feltételei nem átláthatók, és az egyházak által fenntartott intézmények nem tesznek közzé éves pénzügyi beszámolókat (ld. fent). Becslések szerint az egyházak által működtetett intézmények ugyanarra a közfeladatra legalább 1,5-szer (bizonyos költségvetési tételek esetén 4-szer[16]) annyit kapnak, mint a nem-vallási intézmények.

11. számú ajánlás: Az Államnak biztosítania kell, hogy azok a személyek, akik személyes világnézetükkel összhangban előnyben részesítik a nem-felekezeti szolgáltatók által kínált közszolgáltatások igénybevételét, hozzáférhessenek ezekhez a szolgáltatásokhoz és ennek során ne szenvedjenek hátrányt, mint pl. hogy a szolgáltatás minősége a kedvezőtlenebb finanszírozás miatt alacsonyabb.

Oktatás:

Míg az állami iskolák nem különböztethetik meg a tanulókat, az egyházak megtehetik ezt és ezáltal nagymértékben hozzájárulnak az oktatási rendszer szegregációjához.[17] A hátrányos helyzetű roma diákok kirekesztése egyházi fenntartású iskolákból és a hátrányos helyzetű családokból való tanulók egyházi fenntartású szegregált iskolái az etnikai és szociális diszkriminációnak az Állam tudtával és támogatásával fenntartott formája.[18]

Az egyházi fenntartású iskolák száma 2010. óta megduplázódott[19], és egyes községekben nem áll rendelkezésre szekuláris alternatíva.

12. számú ajánlás: Az Államnak biztosítania kell, hogy minden gyermek hozzáfér azonos, jó minőségű nem-felekezeti oktatási szolgáltatásokhoz, és prioritást kell adni az oktatáson belüli szegregáció felszámolásának.

2013. óta kötelező a hittan és etika az állami iskolákban. Gyermekeik beiratkozásakor a szülőknek fel kell fedniük felekezeti hovatartozásukat. Nem minden etikatanár rendelkezik megfelelő képzettséggel, és bár a tankönyvek különböző kérdések megvitatására szólítják fel a gyerekeket, az értékeket adottnak állítják be. Amikor a vallás megjelenik az etikatankönyvekben, ritkán mutatják be a kritikai gondolkodás lehetséges tárgyaként.[20]

13. számú ajánlás: Az etikatanárokra ugyanazok a képzettségi követelmények kell, hogy vonatkozzanak, mint a többi szaktanárra (azaz mesterszakos végzettség filozófiából). A tankönyveknek tudományosan megalapozottnak kell lenniük, és az értékeket nem normaként, hanem megvitatásra alkalmas témaként kell bemutatni.

 

Tudományos szabadság, egyetemi autonómia

A magyar kormány szisztematikusan aláásta a szabadelvű, független oktatási intézményeket, hogy a polgárok „hagyományos” magyar értékekben gyökerező generációját hozza létre. Intézkedései sértik a tudományos szabadsággal és az oktatással kapcsolatos jogokat.

A CEU elüldözése széleskörű médiafigyelemben részesült,[21] ahogy az a tény is, hogy a kormány egy akkreditált gender studies szakot tiltott be 2018-ben.

A tudományos szabadság korlátozása rendszerint a finanszírozáson keresztül történik. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia „átszervezésre” került a költségvetése jelentős csökkentése mellett, összhangban Palkovics László miniszter álláspontjával az alapkutatás feleslegességéről.[22] Az egyetemek finanszírozása nem világos és objektív kritériumok mentén történik, és az állam beavatkozott a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált oktatási programokkal kapcsolatban.

14. számú ajánlás: A felsőoktatás és a kutatás finanszírozásának átlátható szakmai kritériumokon kell alapulnia. Biztosítani kell a Magyar Akkreditációs Bizottság tudományos autonómiáját, és döntéseit, szakmai állásfoglalásait tiszteletben kell tartani. Minden testületében és bizottságában a felsőoktatás és a kutatás képviselői kell, hogy többségben legyenek.

A kormány beindította az állami egyetemek privatizálásának folyamatát. A magánegyetemek fenntartóinak lehetőségük van befolyásolni intézményeik oktatási és kutatási programját, azaz a tudományos szabadság azok kezében van, akik az őket felügyelő szervekbe lettek delegálva.[23]Az egyik érintett intézmény a Színház- és Filmművészeti Egyetem, amelynek ellenállása széles körű médiafigyelmet kapott.

15. számú ajánlás: A nem-állami egyetemek oktatási és kutatási személyzet tudományos szabadságát meg kell erősíteni; az intézményeket felügyelő alapítványok nem avatkozhatnak bele oktatási-kutatási ügyekbe.

 

Média és gyűlöletbeszéd

Sok beszámoló készült a médiaszabadság hanyatlásáról Magyarországon (állami tévécsatornák, Népszabadság, origo.hu, index.hu, Klubrádió). Az állami televízió és a KESMA[24] termékei, valamint magánszolgáltatók, köztük olyan online portálok, amelyek állami támogatásban részesülnek, ateisták és LMBT+ elleni gyűlőletbeszédre specializálódtak.[25] A Kúria 2021. februári ítélete szerint amennyiben említésre kerül az ellentétes álláspontok létezése, a kiegyensúlyozottság követelménye teljesül, amivel a Kúria legitimálta azt a gyakorlatot, hogy nem tájékoztatnak az eltérő véleményekről.[26]

Rutinszerűen használják a gyűlöletbeszédet tiltó jogszabályokat a bírálók elhallgattatására: Feljelentést tettek a HVG ellen 2014-ben, mert a címlapján egy „betlehemes” jelenetben politikusokat a Jézus helyét elfoglaló pénzhalmaz köré ültetve ábrázolt. A vallási érzések megsértésével vádoltak 2016-ben tüntetőket, akik a Lengyel Nagykövetség előtti tiltakozáson az abortusztablettát az úrvacsorával egyesítve mutattak be performanszot.[27] Eljárást indítottak Pápai Gábor karikaturista ellen 2020-ban egy szatirikus rajz miatt, amelyben Müller Cecíliát és a keresztre feszített Jézust ábrázolta [28]. Bár ezek a perek végül sikertelenek voltak (Pápai Gáboré egyelőre csak első fokon[29]), így is elriasztanak a bírálattól és hozzájárulnak az öncenzúra klímájához.

A kormánnyal és annak ideológiájával szemben kritikus személyeket rutinszerűen kiteszik zaklatásnak, gyűlöletkampányoknak, illetve a korlátozó jellegű, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai között a „a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartását” felsoroló médiatörvény alapján indított eljárásoknak.[30]

Magyarország médiatanácsa eljárást indított az RTL Magyarország ellen az LMBTI családok elfogadásáról szóló hirdetés miatt arra hivatkozva, hogy ártalmas a gyerekekre.[31] Hrutka János és Lukács Viktor sportriportereket elbocsátották, miután a Facebookon támogatóan nyilatkoztak a szivárványcsaládokról.[32]

Amikor Szegő Péter bírálta az országos tisztifőorvost a nyilvános megjelenéseken viselt kereszt miatt, gyűlöletkampány céljává lett. Békés Gáspárt, a Magyar Ateista Társaság egyik tagját jogtalanul elbocsátották a Fővárosnál betöltött állásából és gyűlöletkampány célpontja lett,[33] mert megkérdőjelezte, alkotmányos-e a gyermekkeresztelés.

16. számú ajánlás: A kormánynak ki kell állnia a szólásszabadság mellett, és elő kell segítenie egy szabad és független médiakörnyezet létrejöttét. Még a sikertelen perek is öncenzúrára ösztönöznek és elkerülendők. A bírálatokat megfogalmazó személyeket meg kell védeni a zaklatástól és a fenyegetésektől.


[1] http://ateizmus.hu/rolunk

[2] Az 1895. évi LVIII. törvény: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=89500043.TV

[3] A magyar alkotmány angol nyelvű szövege: https://njt.hu/translated/doc/TheFundamentalLawofHungary_20190101_FIN.pdf

[4] A magyar jogszabályok a www.njt.hu oldalon érhetők el. Fontosabb jogszabályok angol és német nyelvű fordítása is elérhető ugyanitt.

[5] A legutóbbi (2011. évi) népszámláláskor a lakosság 39%-a katolikusként, 11,6%-a kálvinistaként, 2%-a evangélikusként, 0,11%-a zsidóként, 1,7%-a egyébnek és 18,2%-a vallási kötödéssel nem rendelkezőként határozta meg magát, míg 27% nem vallott a vallásáról (http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tables_regional_00)

[6] https://www.parlament.hu/irom41/13647/13647.pdf

[7] A Magyar Állam menekültekkel való bánásmódjáról számos beszámoló készült, és eljárás is indult a Magyar Állam ellen https://asylumineurope.org/reports/country/hungary/detention-asylum-seekers/detention-conditions/conditions-detention-facilities/. A menekültügyi eljárásról: http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=521&Itemid=728&lang=en. Külön államtitkári poszt létesült az „üldözött keresztények megsegítéséért”.

[8] https://humanistfederation.eu/wp-content/uploads/Abortion-Status-Report.pdf

[9] 1992. évi LXXIX. törvény

[10] 2020. évi CLXV. törvény, amely a 2013. évi V. törvényt a Polgári Törvénykönyvről és a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényt módosítja.

[11] A 2020. évi XXX. törvénynek a 2010. évi I. törvényt módosító 33. §-a

[12] 7/A (2): „A vallási közösség olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére vonatkoznak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja (a továbbiakban: vallási tevékenység).”

[13] https://insighthungary.444.hu/2021/02/26/hungarian-catholic-church-leaders-filed-charges-against-a-victim-of-sexual-abuse [Ez az angol cikk Úrfi Péternek a 444.hu-n megjelent magyar nyelvű cikksorozatának az összefoglalása – a ford. megj.]

[14] https://444.hu/2021/03/18/a-kormany-nem-akar-vizsgalatot-az-egyhazon-beluli-szexualis-visszaelesekrol-inkabb-a-liberalisok-hibaival-foglalkozna

[15] https://neveloszuloiprogram.hu/static/dokumentumok/neveloszuloi_halozatok_elerhetosege_2020.05.14_1.pdf

[16] Ld. Romhányi Balázs elemzését (Költségvetési Felelősségi Intézet): https://168.hu/itthon/valami-nagyon-eltorzult-negyszer-tobb-penzt-ad-az-allam-az-egyhazi-iskolaknak-mint-a-sajatjainak-5029

[17] http://mek.oszk.hu/18200/18263/18263.pdf

[18] http://www.errc.org/news/hungary-a-short-history-of-segregation

[19] https://dari.oktatas.hu/letoltes_pub/kozerdeku/koznevelesi_statisztikai_evkonyv_2018_2019.pdf p. 47 ff

[20] A 8. évfolyam tankönyvében (https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/FI-504030801) említésre kerülnek a Katolikus Egyház zsidómentő képviselői, míg pl. a Vatikánban a náci bűnözők menekülését segítő támogatók nem. A Katolikus Egyházon belüli bántalmazásokat megemlítik ugyan, de „egyedi esetként” vannak letudva, amelyek nem érintik az egyházat. A 7.-es tankönyvben (https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/FI-504030701) anélkül szerepel a szerelmet magyarázó legenda Platón Lakomájából, hogy megemlítenék, a homoszexuális szerelem is része a legendának. A 11. évfolyam tankönyve (https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/FI-504031101_1) az abortuszt tudományos alapokat nélkülöző állítások kontextusában szerepelteti és bemutat két, a nőket nemkívánt terhességük kihordásában támogató civil szervezetet, míg sem az abortusz lehetséges okainak (mint pl. a testintegritás szükséglete), sem a fogamzásgátlás, a gyerekvállalás és a szándékos gyermektelenség etikai kérdéseinek megvitatása nem kap helyet.

[21] A vonatkozó jogszabályok apró módosításával a Magyarországon működő nem-EU-s egyetemek törvényen kívüliek lettek, hacsak nincs nemzetközi megállapodás a magyar kormány és az egyetem származási országa között. Bár a CEU-nak sikerült meggyőznie az USA illetékes hatóságait a megállapodásról, a magyar kormány nem volt hajlandó elfogadni a megállapodást, így a CEU-nak távoznia kellett az országból. A közelmúlt fejleménye, hogy a magyar kormány az országba fogadta a Kínai Népköztársaság egyik legnagyobb egyetemét.

[22] https://www.dw.com/en/hungary-parliament-puts-academy-of-sciences-institutes-under-government-control/a-49440144

[23] https://hungarytoday.hu/govt-model-change-medical-universities-higher-ed-competitive-mistrust/

[24] https://en.wikipedia.org/wiki/Central_European_Press_and_Media_Foundation

[25] https://www.alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/nem-alaptorveny-ellenes-a-kozep-europai-sajto-es-media-alapitvany-bovitesi-szandekat-nemzetstrategiai-jelentosegunek-minosito-kormanyrendelet

[26] https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/mediaszolgaltato-eleget-tesz-kiegyensulyozott-tajekoztatas-kovetelmenyenek-ha-legalabb

[27] http://real.mtak.hu/95750/1/web_pdf_budapest_report_on_christian_persecution_kicsi-186-196.pdf , https://index.hu/belfold/2019/11/13/budapest_kuria_masodfok_fellebbezes_abortusz_tuntetes/

[28] Az országos tisztifőorvos a kereszten függő Krisztusra néz és kijelenti: „Alapbetegsége függőséget okozott”, amivel arra utal, hogy Müller Cecília folyton hangsúlyozta a COVID-19-ben elhunytak alapbetegségeit.

[29] https://hungarytoday.hu/kdnp-lawsuit-blasphemic-caricature-muller-operative/ , https://nepszava.hu/3106671_kronikus-karikatura-elso-fokon-pert-nyert-a-nepszava

[30] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000185.tv

[31] https://www.euractiv.com/section/non-discrimination/news/hungarian-media-watchdog-targets-lgbtqi-tv-campaign/

[32] https://444.hu/2021/03/23/nem-kozvetit-tobbet-az-mtva-nal-a-sportriporter-aki-lajkolta-gulacsi-peter-a-csalad-az-csalad-posztjat

[33] https://humanists.international/2021/02/hungarian-atheist-fired-because-of-his-views-on-baptism/

máj 03, 2021
249
18
min read