Alkotmányos-e a gyerekek keresztelése?

Baba

A végén még állami eszközökkel fogják betiltani a gyerekkeresztséget

aggódott Balog Zoltán, lelki erőmű és exminiszter az Európa jövője nevű keresztény-nemzeti illiberális kereszténykonferencián (kezdek belezavarodni a permutációkba). 

Egy illiberális kereszténydemokráciában embertársaink jogainak eltiprása természetesen nem hírértékű. Ennek ellenére felteszem a kérdést, hogy miért az az alapértelmezés, ha meg lehet valakit keresztelni?

Induljunk ki hatályos Alaptörvényünkből, mely kimondja:

VII. cikk:

„(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását”

Mivel az Alaptörvény mindenkire vonatkozik, kortól függetlenül, azaz a gyerekekre is, így nekik is joguk van a lelkiismereti szabadsághoz.

Ráadásul a szabadságjogok elidegeníthetetlenek, azaz nem lehet őket szülőkre átruházni. Ez egyébként is jogi abszurditás lenne, nem véletlenül nem szavazhatnak a gyerekek helyett a szülők, hanem a szavazati jog a döntésképesség (18 éves kor) eléréséig fel van függesztve.

I. cikk:

„(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.”

Ehhez vegyük hozzá az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, melyet Magyarország is elfogadott:

14. cikk

„1. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. 3. A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a közrend, a közegészségügy, a közerkölcs, vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek.”

A keresztelés ezen szabadságjog tudatos megsértése, hiszen a gyerek beleegyezése nélkül adott vallásúként kezeli a szülő, és utána szintén jogtalanul sok esetben kényszeríti is vallásos tevékenységre, mint a hittan, templomba és egyházi iskolába járás, ennek elmulasztása esetén pedig valós vagy pszichológiai (pl. pokollal fenyegetés) büntetésnek teszi ki. Az illegitim keresztelés legkisebb negatív következménye is számottevő: Azt üzenjük, hogy a gyerekeket megfoszthatjuk szabadságjogaiktól, mint szülők, és az állam szemet huny efelett, ezáltal pedig kiszolgáltatjuk legfiatalabb polgártársainkat, ez a mentalitás pedig egyéb visszaélésekhez is vezethet, a vallásos indoktrináción felül (ha az nem lenne elég súlyos).

Magyarországon a vallásosok száma folyamatosan csökken, azonban épül a kereszténydemokrácia, és az egyházi iskolák száma nagyjából megduplázódott, az állami támogatás 3,4-szeres egy ilyen intézményben (HVG 2017), természetesen a másban hívők és a nem hívők pénzéből, szintén alkotmányellenesen. Nem titok, a Fidesz kiemelt szerepet szán a vallásnak az állami indoktrinációban, egyenlőségjelet téve közte és a kereszténység között. "Az állam a vallás" mondta már a Kozmosz is. Közben a Köznevelési Törvény is kimondja, hogy 18 év alatt egy állampolgár nem dönthet a saját vallásáról, az állami pénzből működtetett, elvileg nonprofit egyházilag fenntartott iskolák pedig szegregálnak és kirúghatnak bárkit, ha megtagadja a kényszerített hitéletet. Mert például 95 településen csak egyházi általános iskola választható, és mivel 3,4-szeres a támogatás, a minőségi oktatásról mond le az, aki nem egyházi intézménybe megy, a szülői kényszerről nem is beszélve. Nem tudom, hogyan  ment át a normakontrollon a Köznevelési Törvény súlyosan diszkriminatív tartalma. Egyébként 2016-ban a 15-28 éves fiatalok 41%-a nem vallásos, és csak 6%-a egyház követője  (Új Nemzedék Központ 2016).

Jogi szempontból egyértelműen illegitim a keresztelés, na de hogyan lehetne felszámolni a gyakorlatban? Sokan felteszik a kérdést, hogy akkor most ateistának kell nevelni a gyereket, nem adhatja át a szülő a saját értékeit? Nem, ezekről szó sincs. Egyrészt nem vallásosan nevelni valakit nem jelenti automatikusan az ateista nevelést, hiszen a világnézetileg semleges, szekuláris nevelés arról szól, hogy nem kényszerítjük a gyerekre saját szubjektív (egyébként tudományosan megalapozatlan) világnézetünket; ideális esetben a szülő elmondja saját álláspontját, de nem mint abszolút igazságot, és nem hurcolja a gyereket a neki tetsző vallás szertartásaira, és nem fenyegeti pokollal stb., ha ő máshogy gondolkodik. Természetesen ha a gyerek szeretne templomba/zsinagógába/mecsetbe járni, menjen nyugodtan, ha valóban az ő döntése. Persze minden szülő más, azonban a keresztelést a legtöbb vallásos szülő elköveti. Rosszabb esetben ez így néz ki:

Baby Baptism, Extreme Edition

Abban megoszlanak a vélemények, hogy mikor képes egy ember felelős döntést hozni vallási kérdésben, azaz mikortól legyen legális keresztelkedni, de én minimum 16 vagy 18 éves korig nem engedélyezném, mivel a felnőttkorig túl nagy a szülők pszichológiai, anyagi és törvényi befolyása a gyerekek felett (ahogy a baptisták és az anabaptisták is kizárólag felnőtteket keresztelnek). Azt is hallottam már, hogy vallás nélkül a szülők nem tudják átadni az értékeiket a gyerekeiknek, ezért nevelhetnek vallásosan. Nos, mivel a Biblia a korabeli szokásjogra épült és ezáltal az általános, a könyvben megfogalmazott erkölcsi normák a vallástól függetlenül is léteznek, ezért anélkül is megtanítható a gyerek arra, hogy ne lopjon, hogy nem fenyegetjük meg pokollal; vagy ha igazán hitelesek akarunk lenni, akkor azzal, hogy eladjuk rabszolgának (A Kivonulás könyve 22:3-4). Mivel a Biblia sajnos igencsak következetlen a büntetések és értékek tekintetében (pl. 1. Mózes 21:1–7; 22:1–18. Ábrahám – Izsák történet), így talán jobb is, ha nem zavarjuk össze a gyereket és másból vezetjük le az erkölcsöket. Igen, nem csak vallásos lehet erkölcsös, rendkívül meglepő. Sőt, kutatások kimutatták, hogy a nem-illetve kevésbé vallásos emberek például nagylelkűbbek mélyen vallásos társaiknál (Saslow és mtsai 2012).

Ideje felszámolnunk a vallások és egyházak kivételezett szerepét a társadalmakon belül. Az egyházak, mint társadalmi konstrukciók adómentességet, közpénz-támogatást és törvényen kívüliséget élveznek a mai napig. Ha a ’Katolikus Egyház’ helyére behelyettesítenénk XY Zrt.-t, akkor napok kérdése lenne, hogy a közfelháborodásnak hála eljárást indítanának ellene azért, mert nem fizet adót, intézményesítetten diszkriminálja a nőket, akadályozza a biztonságos szexuális életet, és eltitkolja kiskorúak molesztálását, mindezt közpénzből. Az egyetlen módja az elavult egyházi tanok reformjának, mely mindenki érdekét szolgálná, ha rájuk is egyenlő szabályok és törvények vonatkoznának, 1000 éves hagyomány ide, 2000 éves könyv oda. A valóban szekuláris és igazságos állam csak egyenlő feltételek mellett jöhet létre, és ehhez tiszteletben kell tartanunk társadalmunk legfiatalabb tagjait is. A szekularizáció mellett meg kell értenünk és értetnünk, hogy a gyerek nem a szülő tulajdona, jószága, hanem állampolgár. Amennyiben ezt nem fogadjuk el, akkor viszont nem kritizálhatjuk a fényevő, oltásellenes, nőket körülmetélő szülőket sem, hiszen akkor relatív, hogy ki mit tehet meg a gyerekeivel, a határ pedig elmosódik. A szülőknek nem ahhoz van joguk, hogy a gyereket indoktrinálják, hanem hogy a fiatalok érdeklődésének megfelelően, a jogaival összhangban segítsék fejlődését. A keresztelés tiltásával az ország egyértelművé tenné, hogy mások jogainak megsértése kortól függetlenül elfogadhatatlan. Egyébként meg ha valóban olyan vonzó a vallás, akkor biztos meg tud győzni kevésbé kiszolgáltatott embereket is, azaz felnőtteket.

Jelenleg ott tartunk, hogy Magyarországon a válaszló, mérvadó pártok közül mind támogatja a vallási alapú testi csonkítást, az LMP-től az Európai Baloldalig (A DK legalább a női körülmetéléssel nem ért egyet), szóval van még hova fejlődni (Magyar Ateista Társaság 2018). A társadalmi párbeszédet viszont most kell elkezdeni.

Békés Gáspár

Források:

 

Több mint egy évtizede felvetettem, számos fórumon megosztottam ezt a problémát ... Sztem komolyan kellene már venni a dolgot ... Nem a keresztség a lényeg itt, hanem a kényszerkereszteltek száma alapján kijelenteni, hogy egy adott országban a kereszténység lenne az államvallás és ezalapján adóforintokból teletömni .... Hogy aztán a politika visszaélhessen ezzel a hamis statisztikával ...

Korrekt!
Attól az önellentmondásos kifejezéstől, hogy "államvallás", hányok! Ilyen NINCS!!!
Ha mégis (nem!), akkor gyanítom, hogy az "államvallás" Magyarországon egy normális felmérés után az Ateizmus lenne...

Téves a levezetés: Attól, hogy megkeresztelnek egy gyereket, még nem sérül a vallásszabadsága, hiszen felnőve (de akár már nagyobb gyerekként) dönthet úgy, hogy nem gyakorolja a vallását, vagy áttér más vallásúra. (Egyébként, azt sem választhatja meg a gyerek, hogy mi legyen az anyanyelve, melyik országban éljen, sőt azt sem, hogy egyáltalán megszülessen, ehhez képest az, hogy megkeresztelik, elhanyagolható probléma.)

Válasz Guszty (nem ellenőrzött) üzenetére

Sokkal nehezebb eltérni valamitől, amiben nevelkedtél, tehát nem igaz, hogy valóban szabad választás, ha arra neveltek, hogy nincs alternatíva és nem választhatsz különben pokolra jutsz. 18 évnyi pszichés nyomás megteszi a hatását. Ami miatt még probléma:
Valóban, a gyerek keresztelésétől nem lesz önmagában jobban vagy kevésbé vallásos, de ez nem jelenti azt, hogy nincs hatással a gyerek későbbi nevelésére, illetve más szülők hozzáállására. A holokauszt-tagadás sem azért tiltott, mert ettől jobban vagy kevésbé történt meg az esemény,hanem mert azt az üzenetet akarja a jogalkotó és közvetve a társadalom kifejezni, hogy nem elfogadható egy adott magatartás, mivel antiszociális, potenciálisan normalizálhat valóban veszélyes tetteket, azaz fizikai gyűlöletbűncselekményeket, stb. Ezen analógia alapján azért legyen tiltva a keresztelés, mert azt az üzenetet hordozza mind a szülőnek mind a társadalomnak (és más szülőknek), hogy a gyerekekre nem vonatkozik az alkotmány, azaz alacsonyabb rendű állampolgárok; másrészt azt, hogy vallás címszó alatt az egyházak továbbra is törvényen kívüliek, és a vallásos nevelés valóban káros elemeit is bátrabban taníthatják ezen felbátorodva, hiszen ha egyik jog nem érvényes, a többit is mind lehet relatíven értelmezni, lásd közvélekedés a gyerekverésről, vagy a körülmetélés, vagy a terrorizmus. Hiszen kétségen kívül a terrorizmus egy valid értelmezése vallási szövegeknek, és ha keresztelni lehet, akkor vallásosan nevelni is következetesen (egyik következik a másikból, hiszen ha nem nevelhető vallásosan, nincs értelme keresztelni), és ha lehet vallásosan nevelni, ki mondja meg a szubjektív, értekrelatív vallási labirintusban, hogy mit taníthatsz és mit nem. Ezek a folyamatok, és az ezeket gyakorló emberek egymásnak példát szolgáltatva tartják életben az elavult beágyazott társadalmi normákat, hiszen ha a másik is csinálja, én is megtehetem. Azaz a keresztelést a közvetett hatásai miatt ellenzem.

jún 02, 2018
79
9
min read